A pálmalevelekből készített panamakalap egyébként nem Panamából, hanem Ecuadorból származik.  A legenda szerint a Panama-csatorna építésénél kapta a nevét, mikor az ecuadori kereskedők a Csatornánál dolgozó munkásoknak adták el őket, akik ezzel védték a fejüket és nyakukat a tűző Napsütéstől.

A panama-kalapot az úgynevezett Carludovica-növényből készítik. Ez az amerikai növény nedves, árnyékos helyeken nő, alacsony, szártalan, pálmaszerű bokorlevele 1.25 méternyinél szélesebb, és 3-4 méternyi hosszú a szára. Ebből a növényből készül a panama-kalap. A növény szárát széthasogatják és azután ennek a vékony szalag formájú részeiből fonják meg a kalapot. Előbb a tetejét készítik el, majd szép lassan, óvatosan a többi részét, mert folyton vigyázni kell arra, hogy a szálak finoman simuljanak egymáshoz. A szálak vékonyságától és a fonás finomságától függ a munka értéke. A klasszikus fejfedő minősége többek közt az anyag színétől és a fejet borító rész formájától függ.

Újra hódít a panama kalap…

Az egyre melegedő időjárásnak köszönhetően az angol üzletekben mind nagyobb kereslet mutatkozik a legendás panamakalap iránt, karimával és szalaggal.

Egykoron olyanok viselték a panama kalapot, mint Sir Winston Churchill, Al Capone vagy Ernest Hemingway.

A férfiak körében vászonnadrággal, vagy fehér öltönnyel hódít igazán a világ minden táján panama kalap, hiszen a régmúltat idézi, s valahol valljuk be őszintén kicsit „gengszterkülsőt” kölcsönöz a pasiknak, erősítve ezzel a férfias erőt és kisugárzást. De napjainkban már lazább viselettel is szívesen viselik, rövid nadrággal és pólóval akár. Bármilyen öltözethez a  legideálisabb védelem a tűző Nap ellen, ha kalapról van szó.